Több mint két hete nem foglalkoztam a bloggal, de még csak gép elé sem ültem, aminek egyik oka, hogy a kisfiam feltehetően kidobta a szemüvegem (időbe tellett pótolni), a másik, hogy egészen egyszerűen besokalltam. Azt hiszem ez a legjobb szó rá, bár hetek óta gondolkozom azon mi is a problémám. Először egyszerű alkotói válságnak gondoltam, de nyilvánvalóan nem az. Napok óta próbálom megfogalmazni ezt a bejegyzést, pedig a legegyszerűbb ha rögtön belevágok a közepébe.
A szépségipar képmutató, felszínes és gyakran álszent világában nem könnyű boldogulni és megmondom őszintén, minél többet látok belőle, annál kevésbé tetszik. Itt vannak ugye a cégek, termékek amik elárasztanak minket mindenféle ígérettel, marketing, pénz és hírnévhajhászás, tömegtermelés és fogyasztás, lájkolás, megosztás, nyereményjátékok tömkelege és így tovább.
Amikor elkezdtem blogot írni, nem titkolt szándékom volt, hogy megmutassam, lehet ezt őszintén és minőségi módon csinálni, jó marketinggel, emellett segíteni szeretnék a tudatosabb vásárlásban és felhívni a figyelmet arra, hogy bizony nem minden arany ami fénylik, de nincs könnyű dolgom, nagyon nincs. Cégekkel együttműködni nem feltétlenül rossz, sőt, kell is ahhoz, hogy az oldal naprakész lehessen hiszen most őszintén, Isten pénze nem lenne elég ahhoz, hogy mindent kipróbáljunk vagy megismerjünk ami kapható vagy újonnan jelenik meg a piacon (így működik mindenhol a világban). Nincsen baj azzal, ha elküldenek néhány terméket, újdonságot, az már a szerkesztő dolga, hogy őszinte-e vagy fél a későbbi elutasítástól és csak részleges vagy “finomított” véleményt alkot. Itt el is érkeztünk az egyik alapvető problémához. 
Sajnos az a tapasztalat, hogy rengeteg cégnek (főleg a nagyoknak) halvány lila fogalma sincs ki és milyen blogot ír, elég ha népszerű, de sokszor még arra sincs szükség ha kellő mennyiségű hivatkozással bombázod őket és higgyétek el nekem, a minőség senkit sem érdekel.
Nagyjából egy hónappal ezelőtt kezdett szakadni a cérna, most a teljesség igénye nélkül felsorolnék néhány példát:
Blogger nyereményjáték: “A játék célja, hogy az elkövetkező 2 hónap során minél több blogbejegyzés szülessen az általunk forgalmazott márkákról/ termékekről. A részvételhez nem kell mást tennetek, csupán a márkáinkat érintő poszt URL-jét elkülditek nekünk egy e-mailben az xy mailcímre. Minden egyes post egy újabb esély, hogy nyerjetek! Fődíj: 1×2 személyes hétvége egy 4 csillagos Wellness Hotelben” – Ez volt az a pont, ahol először úgy igazán kiakadtam és talán kiábrándultam. Ìrjál rólunk minél többet és nyerhetsz egy wellness hétvégét? Ez komoly? Azóta egy darab kapcsolódó posztot nem írtam, talán így tüntetek, de persze biztosan van aki felül a lóra. Megjegyzem azóta hogy “eltűntem”, mèg sajtóanyagot sem kapok.
Terméktesztelés: “Nagyra értékelném őszinte, természetesen minél pozitívabb véleményét a termékünkről” – Mellékelten pedig küldtek egy felhasználási nyilatkozatot, amiben “mint szerző engedélyt adok a xy márkának mint felhasználónak, azaz az általam készített xxx termékre vonatkozó valamennyi posztnak, videónak és fényképnek ingyenes, reklám célokra való felhasználására.”
Rengeteg e-mail követte egymást, végül én írtam meg a nyilatkozatot és ők írták alá. Gondolhatjátok…
Meghívó: “Címzett: Keremesszappan <kremesenszepazelet@gmail.com> Tárgy: Blogger találkozó ajándékkal, élményekkel és welcome drinkkel csak Neked!”
Itt most egy szintèn közkedvelt cègről van szó, amiről egyébként is megvolt a véleményem. A termékek és összetevőik sokszor meg sem közelítik a leírást, sőt, többet árthatnak mint nem, mindezt horror áron. Itt gondolkoztam el először azon, mennyire lehet/kell objektívnek lennem. Ha az esemény előtti este elküldenek egy meghívót rossz címzéssel (és még csak nem is kedvelem őket), menjek el és készítsek vigyorgó selfie-t a szerencsekerék elől, vagy maradjak hű önmagamhoz? Persze utóbbit választottam és visszaírtam: “Ha elfogadnak egy észrevételt, akkor a jövőben ellenőrizzék a címzettet mielőtt kiküldik a meghívót, mert ez így nem csak roppant kínos, de sokat elárul a cég hozzáállásáról is.” / Természetesen nem érkezett válasz.
Nyilván bőven akad ellenpélda (általában kisebb, kevésbé ismert márkák részéről) is ami segít az összképen, de nem egyszer fordult elő, hogy miután megírtam, hogy számomra az olvasóim és a hitelesség a legfontosabb, ezért nem veszek részt tömeges tesztelésben illetve mindig az őszinte véleményemet írom meg, vissza sem írnak. Konkrétan semmit. Azt már nem is kell mondanom mi van ha rosszat írok valamiről. Őszintén szólva az ilyen tapasztalatok nem csak azt befolyásolják kivel állok szóba, de kihatnak a vásárlási szokásaimra is.
Próbálom megírni a rövid lényeget. Elvesztettem a fonalat. Legyek objektív, menjek el egy blogger találkozóra vagy hajfestős workshopra, amikor egyrészt nem festem a hajam, másrészt tudom, hogy nekik csak a tömegmarketing a lényeg és kb. mindegy kit hívnak meg? Írjak olyan termékekről is amiket én a kutyámra sem kennék csak azért mert a forgalmazónak nagy tábora van, ezáltal én is olvasottabb leszek? Kezdjem el belinkelni a posztjaimat az összes közösségi oldalra, hogy a szomszéd néni is tudja mik voltak az augusztusi kedvenceim? Nem fogom. Nem tudok egy három méteres állványért lelkesedni 30 évesen. Évekig küzdöttem a problémás bőrömmel, éppen ezért nem fogom azt mondani hogy szuper jó az új, ultrakönnyű fényvédő és próbáljátok ki ha az összetevői ártanak. Lehet hogy csak hosszabb távon, de károsak. Ez van. Tisztában vagyok azzal, hogy rengeteg blogger és olvasó nem foglalkozik az összetevőkkel, mert még mindig fontos szerepet játszik a jó illat, a csomagolás vagy egy hatásos reklám, de az én felelősségem is ha valakinek bőrproblémái lesznek vagy akár rosszabbodnak, ezt pedig nem vállalom, főleg nem népszerűségért cserébe.
Amit még el kell mondanom, hogy az állandó időhiány rettenetesen frusztráló volt az utóbbi hetekben. A kisfiam lassan másfél éves, akinek van gyereke tudja, hogy ebben a korban egy pillanat nem sok, annyim sincs. Segítőkész nagymamák és bébiszitter híján konkrétan embert próbáló szülőnek lenni, a műszak pedig átlagban napi 14-15 órát jelent. Elkezdtem feszült lenni amiért nem tudok elég sűrűn közzétenni valamit, néha egyszerűbb egy lakkos kép, mert bár szomorú, mindig több visszajelzést kap mint egy gondosan megszerkesztett cikk. Ez sem a jó irány. Nem fogok elnézést kérni amiért vannak nehezebb időszakok és kevesebb a poszt, többek között anya is vagyok.
Mindezzel együtt nagyon szeretem a blogot, a közönségem, imádok új dolgokat felfedezni, fényképezni és tesztelni, tehát nagy az ellentmondás. Tudtam, tudtam, csak nem sejtettem hogy ennyire fog hiányozni, de így van. Amint megtalálom a középutat illetve hát a sajátomat ebben a világban, folytatni fogom ez egészen biztos, a kérdés az, hogyan csináljam úgy, hogy ne menjek szembe az elveimmel, mert sajnos nagyon úgy tűnik, hogy a “sikernek” ez az ára. Amíg a cégeknek nem az a lényeg, hogy építkezzenek a negatív kritikából is, sőt ők tesznek szívességet azzal, hogy szétszórnak néhány terméket, sok blog pedig kapva kap minden alkalmon, a helyzet nem fog változni.
Záróakkordként nem fogok elnézést kérni az őszinteségemért sem, akinek nem inge ne vegye magára. Ötleteljünk inkább, szeretném hallani a véleményeteket, mert nem tudom elégszer hangsúlyozni, hogy ezt a blogot együtt működtetjük!
Köszönöm a figyelmet!